A sétához tartozó, történész által készített részletes leírásért klikk ide

1 Munkácsy Emlékház - FELÚJÍTÁS ALATT!

Az 1840-es években emelt klasszicista kúriát Steiner Jakab, az Apponyi-uradalom inspektora építtette lakóházául. Ez volt az egyik első lakóház a Gyulai úton az Ursziny – Beliczey-kúria mellett.Az épülethez Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész szorosan kötődik. 8 éves gyermekként ugyanis árva lett testvéreivel együtt, ekkor még eredeti vezetéknevén, Lieb Mihályként. Ezeket a Lieb gyerekeket az édesanya családja, a Reök család tagjai fogadták örökbe, hogy gondoskodjanak róluk.

Részletek

Munkácsy Emlékház - FELÚJÍTÁS ALATT!

2 Urszinyi - Beliczey kúria

A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny család emeltette, nagyjából egyidőben a Steiner-kúriával. A családtagok közül elsőként Ursziny Andor (1814.?, Csetnek – 1887., Békéscsaba) költözött Békés vármegyébe, 1840 után már Csabán lakott, ahol ügyvédi irodát nyitott, és grófi uradalmaknak, így a Stockhammer uradalomnak is ügyésze lett 1845-ig. 1845-ben a vármegye táblabírájává, 1849-ben Csaba mezőváros főbírájává választották. 1861-ben Békés vármegye másodalispánjává választották, de az 1860-ban megalakult Békésmegyei Gazdasági Egyletnek is elnöke volt 1861-1870 között. A kúriának minden bizonnyal ő volt az építtetője, az építkezésre nagy valószínűséggel 1847-1849 között, vagy 1850-ben kerülhetett sor. Ez volt az egyik legszebb ház az Élővíz-csatornán túl.

Részletek

Urszinyi - Beliczey kúria

3 Aradi vértanúk ligete

Mesterségesen kialakított mederben létesített csatorna Békéscsaba belvárosában húzódó szakasza, amely a Fehér-Körös vizének egy részét vezeti be a településre. Az azonos folyó egykori, kiszáradt medrét a csabaiak 1777-ben mélyítettek és szélesítettek ki a maguk munkája révén, hogy az erdélyi hegyekből épületfát tudjanak ideszállítani. Ezeket általában egy erre a célra kialakított kikötőnél, jelen esetben a mai Aradi vértanúk ligete („Kisliget”) helyén létrehozott alacsonyabban fekvő, kiszélesedő, vízzel borított kikötőbe úsztatták, és onnan lehetett közvetlenül megvenni.

Részletek

Aradi vértanúk ligete

4 Élővíz-csatorna a Szoborsétánnyal

Az Árpád sor Bajza utcai kereszteződésétől húzódik a Gyulai úti kereszteződésig. Ezen az utcaszakaszon, az Élővíz-csatorna menti gyalogút mellett 9 olyan közéleti személy szobrát helyezték el az 1970-es években, akik valamilyen módon kötődtek Békéscsabához, s a település így kívánt nekik méltó módon emléket állítani. Később egy allegorikus alakkal egészült ki a sétányon található műalkotások sora. Ezt természetesen Munkácsy Mihály sosem látta ebben a formában, a terület jóval a távozása után került felparcellázásra és vált a csabai polgári elit lakhelyévé, de a partmenti sétány ma kedvelt pihenőhelye a csabaiaknak.

Részletek

Élővíz-csatorna a Szoborsétánnyal

5 Postapalota

Az egykori Postapalota Békéscsaba egyik legpatinásabb épülete, amely megérdemli a városiak és az ide látogató, történelmi épületek iránt rajongó látogatók figyelmét. Miután Omaszta Gusztáv postamester nyugdíjba vonult 1895-ben, lakóházából elköltöztette a nagyváradi igazgatóság a postahivatalt. Ezt követően bérleményként működött tovább máshol, de a tárgyalások már 1909-ben megkezdődtek egy új, korszerű postahivatali épület építéséről, ezek eredmény nélkül zárultak...

Részletek

Postapalota

6 Jókai Színház

Amíg nem léteztek állandó, épített kőszínházak, addig jobb híján alkalmi helyeken vándor színésztársulatok mutatták be tudományukat az ország különböző pontjain. Csabát ráadásul sokáig el is kerülték ezek a társulatok. Csak az 1850-es évektől jelentek meg itt Reök István ügyvédnek köszönhetően. Kezdetben a Serház (ma: Munkácsy Hotel) félemelet mélyen levő helyiségében léptek fel (amit a színészek a „Föld gyomrának” csúfoltak), később a Fiume nagytermében, nyaranta a Széchenyi-liget pavilonjában mutatták be tudományukat 1865-től.

Részletek

Jókai Színház

7 Fiume *** Hotel és Étterem

 1868-ban Sztraka Ernő városi főmérnök terve szerint a régi községi vendéglő helyén a közbirtokosság 123 000 pengő költséggel egy emeletes, neoklasszicista stílusú vendégfogadót építetett. Az Alföld-Fiumei Vasútvonal emlékére keresztelték Fiume Szállónak, amelyről Fiume városát táviratban értesítették.Az épület ebben az időben nem csak szállodaként szolgált, hanem a színház megépüléséig táncmulatságoknak is otthont adott...

Részletek

Fiume *** Hotel és Étterem

8 Városháza

A belváros képét meghatározó Városháza a Szent István téren áll. 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi főépítész tervei alapján, romantikus stílusú homlokzatát Ybl Miklós tervei és jóváhagyása alapján építették. A városháza 125 éves, eredetileg U alaprajzú épületét 1927-ben Bankó András városi főmérnök tervei szerint bővítették két udvarra néző traktusos, azonos stílusú keresztépülettel. Így alakult ki a városháza körülzárt árkádos udvarrá. A kertesített udvarról azóta hangulatos látvány az alsó boltíves és az emeleti egyenes záródású árkádsor. A második és harmadik udvar épülete egykor élő fogatok, istállók, autók és a tűzoltóság helye volt.

Részletek

Városháza

9 A „Sas”-hoz címzett patika

A Sas Patikát 1812-ben alapította Hamaliár György okleveles gyógyszerész. Ez 1891-ig a mai Eötvös utca-Baross utca sarkán, az akkor Patika utcának nevezett helyen működött. Itt kezdett el dolgozni 1880-ban Réthy Béla okleveles gyógyszerészsegéd, majd tanulmányai végeztével 1891-ben kibérelte a patikát. Ugyanebben az évben kezdődött el az új patikaépület építése a mai Szent István téren, ahová a Sas Patika átköltözött. Miután 1911-től tulajdonosa lett, nagyfokú fejlesztésbe kezdett, és számos, országosan is keresett terméket fejlesztett ki....

Részletek

A „Sas”-hoz címzett patika

10 Főtéri római katolikus templom

Az első katolikus szlovák telepesek 1747-ben érkeztek Békéscsabára, egyházközségük 1750-ben alakult. Kezdetben a plébánia épületében tartották a miséket, majd 1769-1771 között templomot építettek, amelynek Páduai Szent Antalt választották védőszentjéül. Toronnyal csak 1820-ban bővült ki. 1845-ben kirabolták, a kegyszereket elvitték, de Bolza grófnő pótoltatta azokat. Ezek közül is csak a kehely maradt meg mára.Többszöri renoválás és bővítés után új templom építése mellett döntött az egyházközség, az új templom Hofhauser Antal műépítész tervei szerint készült el...

Részletek

Főtéri római katolikus templom

11 Evangélikus nagytemplom

A 18. század végére a Békéscsaba evangélikus lakossága annyira megszaporodott, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templomot is, az újat pedig azzal szemben építik fel. A templom alapkövét 1807-ben tették le abban a reményben, hogy néhány éven belül fel is épül, de 1811-ben a nagy infláció elértéktelenítette az e célra összegyűjtött pénzt, és a munkákat pár évre teljesen le kellett állítani. Végül a templom felszentelésére 1824. június 29-én került sor. A csabai evangélikus újtemplom a maga 22 m-es szélességével, 47 m hosszúságával és 22 m-es falmagasságával, 79,5 m-es toronymagasságával Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, ami eredetileg is annak épült...

Részletek

Evangélikus nagytemplom

12 Evangélikus kistemplom

A város legrégebbi temploma 1745-ben épült, barokk stílusban. A híres evangélikus püspök, Tessedik Sámuel építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. 1773-ban kereszthajóssá bővítették. Zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, mivel a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek. Külsejében kiemelt hangsúlyt kap a 40 méter magas, zömök, vaskos 5 szintes harangtorony...

Részletek

Evangélikus kistemplom

13 István malom

Békéscsaba első gőzmalma 1853-ban kezdte meg működését. A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel a városnak nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Fellendülése később, az 1867-es kiegyezéssel kezdődött, amelynek során az itt őrölt liszt osztrák, angol és francia piacokon is megjelent. Miután egyre értékesebbé vált a malom, 1872-ben a tulajdonos özvegyétől Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester vette meg...

Részletek

István malom

14 Csabagyöngye Kulturális Központ

Az épület helyén eredetileg Békéscsaba egykori szőlőnemesítőjének, Stark Adolfnak háza állt, illetve a „Prófétához” címzett egykori vendégfogadó. Ezért is visszatérő díszítőelem a szőlőlevél, melyet az intézmény több külső és belső pontján felfedezhetünk.A központi épület elődje az 1969-ben átadott ifjúsági és úttörőház volt, mely a hetvenes évek közepétől látott el általános művelődési feladatokat, s amely a rendszerváltás után vette fel az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör nevet, s vált a térség meghatározó közművelődési intézményévé...

Részletek

Csabagyöngye Kulturális Központ

15 Munkácsy Mihály híd

Ez volt a legnagyobb, ezért Nagyhídnak is nevezték. Az I. katonai felmérés térképén (1782-1785) még nem látható, de egy 1818-as térképen már igen, tehát valamikor a két időpont között építhették. Előtte a Kórház utcai hídon áthaladva tudtak az emberek a gyulai országútra becsatlakozni, s miután a Nagyhíd megépült, az ezen áthaladó út vette át ezt a szerepet, ez lett a Gyula felé vivő országút.

Részletek

Munkácsy Mihály híd

16 Munkácsy Mihály Múzeum

Az 1899-ben létrehozott Békéscsabai Múzeum-Egyesületet tekinthetjük a Munkácsy Mihály Múzeum elődjének, amely létezésének tizenöt éve alatt lerakta a gyűjtemények alapjait, megfelelő szakembereket nevelt, s tevékenységének betetőzéseként felépítette a múzeumnak helyet adó Közművelődés Házát. A múzeum–könyvtár–műterem–közművelődés négyes funkcióját ellátó intézmény számára készült épületet 1914-ben avatták fel. Ma is ez az épület ad otthont a múzeumnak, amely 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály (1844–1900) nevét.

Részletek

Munkácsy Mihály Múzeum