A sétához tartozó, történész által készített részletes leírásért klikk ide
1 Munkácsy Emlékház
Az 1840-es években emelt klasszicista kúriát Steiner Jakab, az Apponyi-uradalom inspektora építtette lakóházául. Ez volt az egyik első lakóház a Gyulai úton az Ursziny – Beliczey-kúria mellett.Az épülethez Munkácsy Mihály (1844-1900) világhírű festőművész szorosan kötődik. 8 éves gyermekként ugyanis árva lett testvéreivel együtt, ekkor még eredeti vezetéknevén, Lieb Mihályként. Ezeket a Lieb gyerekeket az édesanya családja, a Reök család tagjai fogadták örökbe, hogy gondoskodjanak róluk.
-800x450.JPG)
2 Urszinyi - Beliczey kúria - a Békéscsabai Napsugár Bábszínház új otthona
A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny család emeltette, nagyjából egyidőben a Steiner-kúriával. A családtagok közül elsőként Ursziny Andor (1814.?, Csetnek – 1887., Békéscsaba) költözött Békés vármegyébe, 1840 után már Csabán lakott, ahol ügyvédi irodát nyitott, és grófi uradalmaknak, így a Stockhammer uradalomnak is ügyésze lett 1845-ig. 1845-ben a vármegye táblabírájává, 1849-ben Csaba mezőváros főbírájává választották. 1861-ben Békés vármegye másodalispánjává választották, de az 1860-ban megalakult Békésmegyei Gazdasági Egyletnek is elnöke volt 1861-1870 között. A kúriának minden bizonnyal ő volt az építtetője, az építkezésre nagy valószínűséggel 1847-1849 között, vagy 1850-ben kerülhetett sor. Ez volt az egyik legszebb ház az Élővíz-csatornán túl.
3 Aradi vértanúk ligete
Mesterségesen kialakított mederben létesített csatorna Békéscsaba belvárosában húzódó szakasza, amely a Fehér-Körös vizének egy részét vezeti be a településre. Az azonos folyó egykori, kiszáradt medrét a csabaiak 1777-ben mélyítettek és szélesítettek ki a maguk munkája révén, hogy az erdélyi hegyekből épületfát tudjanak ideszállítani. Ezeket általában egy erre a célra kialakított kikötőnél, jelen esetben a mai Aradi vértanúk ligete („Kisliget”) helyén létrehozott alacsonyabban fekvő, kiszélesedő, vízzel borított kikötőbe úsztatták, és onnan lehetett közvetlenül megvenni.
4 Szoborsétány
Az Árpád sor Bajza utcai kereszteződésétől húzódik a Gyulai úti kereszteződésig. Ezen az utcaszakaszon, az Élővíz-csatorna menti gyalogút mellett 9 olyan közéleti személy szobrát helyezték el az 1970-es években, akik valamilyen módon kötődtek Békéscsabához, s a település így kívánt nekik méltó módon emléket állítani. Később egy allegorikus alakkal egészült ki a sétányon található műalkotások sora. Ezt természetesen Munkácsy Mihály sosem látta ebben a formában, a terület jóval a távozása után került felparcellázásra és vált a csabai polgári elit lakhelyévé, de a partmenti sétány ma kedvelt pihenőhelye a csabaiaknak.
5 Postapalota
Az egykori Postapalota Békéscsaba egyik legpatinásabb épülete, amely megérdemli a városiak és az ide látogató, történelmi épületek iránt rajongó látogatók figyelmét.
Miután Omaszta Gusztáv postamester nyugdíjba vonult 1895-ben, lakóházából elköltöztette a nagyváradi igazgatóság a postahivatalt. Ezt követően bérleményként működött tovább máshol, de a tárgyalások már 1909-ben megkezdődtek egy új, korszerű postahivatali épület építéséről, ezek eredmény nélkül zárultak...
6 Jókai Színház
Amíg nem léteztek állandó, épített kőszínházak, addig jobb híján alkalmi helyeken vándor színésztársulatok mutatták be tudományukat az ország különböző pontjain. Csabát ráadásul sokáig el is kerülték ezek a társulatok. Csak az 1850-es évektől jelentek meg itt Reök István ügyvédnek köszönhetően. Kezdetben a Serház (ma: Munkácsy Hotel) félemelet mélyen levő helyiségében léptek fel (amit a színészek a „Föld gyomrának” csúfoltak), később a Fiume nagytermében, nyaranta a Széchenyi-liget pavilonjában mutatták be tudományukat 1865-től.
7 Fiume *** Hotel és Étterem
1868-ban Sztraka Ernő városi főmérnök terve szerint a régi községi vendéglő helyén a közbirtokosság 123 000 pengő költséggel egy emeletes, neoklasszicista stílusú vendégfogadót építetett. Az Alföld-Fiumei Vasútvonal emlékére keresztelték Fiume Szállónak, amelyről Fiume városát táviratban értesítették.Az épület ebben az időben nem csak szállodaként szolgált, hanem a színház megépüléséig táncmulatságoknak is otthont adott...
8 Városháza
A belváros képét meghatározó Városháza a Szent István téren áll. 1871-1873 között épült Sztraka Ernő városi főépítész tervei alapján, romantikus stílusú homlokzatát Ybl Miklós tervei és jóváhagyása alapján építették.
A városháza 125 éves, eredetileg U alaprajzú épületét 1927-ben Bankó András városi főmérnök tervei szerint bővítették két udvarra néző traktusos, azonos stílusú keresztépülettel. Így alakult ki a városháza körülzárt árkádos udvarrá. A kertesített udvarról azóta hangulatos látvány az alsó boltíves és az emeleti egyenes záródású árkádsor. A második és harmadik udvar épülete egykor élő fogatok, istállók, autók és a tűzoltóság helye volt.
9 A „Sas”-hoz címzett patika
A Sas Patikát 1812-ben alapította Hamaliár György okleveles gyógyszerész. Ez 1891-ig a mai Eötvös utca-Baross utca sarkán, az akkor Patika utcának nevezett helyen működött. Itt kezdett el dolgozni 1880-ban Réthy Béla okleveles gyógyszerészsegéd, majd tanulmányai végeztével 1891-ben kibérelte a patikát. Ugyanebben az évben kezdődött el az új patikaépület építése a mai Szent István téren, ahová a Sas Patika átköltözött. Miután 1911-től tulajdonosa lett, nagyfokú fejlesztésbe kezdett, és számos, országosan is keresett terméket fejlesztett ki....
10 Páduai Szent Antal Székesegyház
Az első katolikus szlovák telepesek 1747-ben érkeztek Békéscsabára, egyházközségük 1750-ben alakult. Kezdetben a plébánia épületében tartották a miséket, majd 1769-1771 között templomot építettek, amelynek Páduai Szent Antalt választották védőszentjéül. Toronnyal csak 1820-ban bővült ki. 1845-ben kirabolták, a kegyszereket elvitték, de Bolza grófnő pótoltatta azokat. Ezek közül is csak a kehely maradt meg mára.Többszöri renoválás és bővítés után új templom építése mellett döntött az egyházközség, az új templom Hofhauser Antal műépítész tervei szerint készült el...
11 Evangélikus nagytemplom
A 18. század végére a Békéscsaba evangélikus lakossága annyira megszaporodott, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templomot is, az újat pedig azzal szemben építik fel.
A templom alapkövét 1807-ben tették le abban a reményben, hogy néhány éven belül fel is épül, de 1811-ben a nagy infláció elértéktelenítette az e célra összegyűjtött pénzt, és a munkákat pár évre teljesen le kellett állítani.
Végül a templom felszentelésére 1824. június 29-én került sor. A csabai evangélikus újtemplom a maga 22 m-es szélességével, 47 m hosszúságával és 22 m-es falmagasságával, 79,5 m-es toronymagasságával Közép-Európa legnagyobb evangélikus temploma, ami eredetileg is annak épült...
12 Evangélikus kistemplom
A város legrégebbi temploma 1745-ben épült, barokk stílusban. A híres evangélikus püspök, Tessedik Sámuel építtette az egyre gyarapodó békéscsabai gyülekezet számára. 1773-ban kereszthajóssá bővítették. Zömök tornya az ország első evangélikus kőtornya volt, mivel a törökök stratégiai okokból nem engedélyezték, hogy a templomoknak kőtornyot emeljenek. Külsejében kiemelt hangsúlyt kap a 40 méter magas, zömök, vaskos 5 szintes harangtorony...
13 István malom
Békéscsaba első gőzmalma 1853-ban kezdte meg működését. A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel a városnak nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Fellendülése később, az 1867-es kiegyezéssel kezdődött, amelynek során az itt őrölt liszt osztrák, angol és francia piacokon is megjelent. Miután egyre értékesebbé vált a malom, 1872-ben a tulajdonos özvegyétől Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester vette meg...
14 Csabagyöngye Kulturális Központ
Az épület helyén eredetileg Békéscsaba egykori szőlőnemesítőjének, Stark Adolfnak háza állt, illetve a „Prófétához” címzett egykori vendégfogadó. Ezért is visszatérő díszítőelem a szőlőlevél, melyet az intézmény több külső és belső pontján felfedezhetünk.A központi épület elődje az 1969-ben átadott ifjúsági és úttörőház volt, mely a hetvenes évek közepétől látott el általános művelődési feladatokat, s amely a rendszerváltás után vette fel az Ifjúsági Ház és Általános Társaskör nevet, s vált a térség meghatározó közművelődési intézményévé...
15 Munkácsy Mihály híd
Ez volt a legnagyobb, ezért Nagyhídnak is nevezték. Az I. katonai felmérés térképén (1782-1785) még nem látható, de egy 1818-as térképen már igen, tehát valamikor a két időpont között építhették. Előtte a Kórház utcai hídon áthaladva tudtak az emberek a gyulai országútra becsatlakozni, s miután a Nagyhíd megépült, az ezen áthaladó út vette át ezt a szerepet, ez lett a Gyula felé vivő országút.
16 Munkácsy Mihály Múzeum
Az 1899-ben létrehozott Békéscsabai Múzeum-Egyesületet tekinthetjük a Munkácsy Mihály Múzeum elődjének, amely létezésének tizenöt éve alatt lerakta a gyűjtemények alapjait, megfelelő szakembereket nevelt, s tevékenységének betetőzéseként felépítette a múzeumnak helyet adó Közművelődés Házát. A múzeum–könyvtár–műterem–közművelődés négyes funkcióját ellátó intézmény számára készült épületet 1914-ben avatták fel. Ma is ez az épület ad otthont a múzeumnak, amely 1951-ben vette fel Munkácsy Mihály (1844–1900) nevét.
