A jelenleg mintegy 4300 lakosú Doboz 1971-ben kapott nagyközségi rangot. Alapvetően ma is csendes, falusias miliőt árasztó település, amely természeti értékekben igen gazdag.
A település neve a szláv dub, dubova, dubovy tölgy, tölgyes szavakból származik, de feltételezhető a régi magyar nyelv szerinti az apró sárga szilva jelentés is.
Egy 1075-ből származó oklevél már említi a település nevét, e szerint Dobozon laktak I. Géza király kondásai, akik a hatalmas tölgyerdőkben makkoltatták a király disznóit. Árpád-kori emlék a Dobozt körülvevő erdőben alkalmi menedékként funkcionálható, 11. századi földvár, Sámson vára, amelyhez legenda is kapcsolódik. A települést 1665-ben a török teljesen elpusztította. Ezután a népesedési folyamatoknak köszönhetően újra lakottá vált. 1798-ban került a Wenckheim család birtokába, uradalmi központ lett. A ma általános iskolaként működő kastélyukból irányították a vésztői és csorvási, európai hírű mintagazdaság-birtokukat.
A település belső területén elsőszámú természeti örökség a mintegy 3,7 hektáron fekvő kastélypark, ahová Wenchkheim Dénes építtette a neoromán stílusú Szent Kereszt Kápolnát és családi kriptát. A játszótérrel, sétautakkal, padokkal rendelkező Kastélypark a legfontosabb közösségi helyszín a településen. Fontos megemlíteni a Kastélypark szomszédságában elhelyezkedő, Ybl Miklós által tervezett Magtárat is.
Állandó kiállítótér a településen a Széchy Tamás Emlékház. Helytörténeti Kiállítótér és Népi Kézműves Alkotóház kapott itt helyet.
A falut körülvevő erdős, fás területek nagyszerű erdei kirándulóhelyek. Itt található a Fekete-és Fehér Körös összefolyásánál a mintegy 400 ingatlannal rendelkező Szanazug üdülőterület. A Kettős-Körös mindkét partján szabadstrand, kishajó-kikötő, vendéglátóhelyek és alapvető infrastruktúra várja a szabadvízi strandolás szerelmeseit, az aktív turizmus gyalogos-, kerékpáros-, evezős híveit.
Forrás és további információ a településről: https://www.doboz.hu/