Figyelem! Az épület jelenleg nem látogatható. A tervek szerint a Munkácsy Negyed fejlesztési projekt keretén belül felújításra kerül és a Napsugár Bábszínház otthona lesz a későbbiekben.

 

 A klasszicista stílusú kúriát a szepsi Ursziny család emeltette, nagyjából egyidőben a Steiner-kúriával. A családtagok közül elsőként Ursziny Andor (1814.?, Csetnek – 1887., Békéscsaba) költözött Békés vármegyébe, 1840 után már Csabán lakott, ahol ügyvédi irodát nyitott, és grófi uradalmaknak, így a Stockhammer uradalomnak is ügyésze lett 1845-ig. 1845-ben a vármegye táblabírájává, 1849-ben Csaba mezőváros főbírájává választották. 1861-ben Békés vármegye másodalispánjává választották, de az 1860-ban megalakult Békésmegyei Gazdasági Egyletnek is elnöke volt 1861-1870 között. A kúriának minden bizonnyal ő volt az építtetője, az építkezésre nagy valószínűséggel 1847-1849 között, vagy 1850-ben kerülhetett sor. Ez volt az egyik legszebb ház az Élővíz-csatornán túl.

Ursziny Andor fia volt Ursziny Dezső (1841 - 1905. november 21.) miniszteri osztálytanácsos, földbirtokos, törvényhatósági bizottsági és képviselő-testületi tag, aki megörökölte a házat, de nevéhez köthető egy másik építmény is. Ez pedig a mai Békés Megyei Könyvtárnak az Élővíz-csatorna partja mentén fekvő, eklektikus stílusú épületrésze. Ez egy szabadon álló, egyszintes polgári lakóháznak épült 1898-ban (Csabai) Wagner József építőmester tervei szerint az egykori városi főjegyzőnek, Szemián Sámuel lakóházának helyén.

Urszinyék gyermektelenül maradtak, ezért az özvegy, Ursziny Dezsőné Molnár Júlia (1849 - 1914. augusztus 17.) minden ingó és ingatlan vagyonát Békéscsaba községnek adományozta végrendeleti úton. Az volt a kikötése, hogy az Élővíz-csatorna partján álló házukban leány-árvaházat létesítsen a község. (Ez nem valósult meg, polgármesteri lakóházként használták a II. világháború időszakáig. 1949-ben könyvtárat rendeztek be benne, amelyből az ország első megyei könyvtára vált.)

Az 1900-as évek első évtizedében kerülhetett át a Gyulai úti kúria a Nyitra vármegyei Beliczey család kezébe. Elsőként Beliczey Mihály költözött Békés vármegyébe, aki 1740-ben már uradalmi ispánként működött. A család 1870 körül Csabaszabadiban emelt, historizáló stílusú kiskastélya ma is megtalálható, de magántulajdonban van és erősen lepusztult állapotban, nem látogatható. A családnak Békéscsaba belvárosában is volt lakóháza (ez már nem áll), időszakosan laktak itt, a csabaszabadi kastélyban, és a Gyulai úti kúriában is.

A kúria vevőjeként Beliczey Rudolfot (1828. június 23., Gyula – 1907. március 15., Békéscsaba) tartjuk számon, aki a szabadságharc alatt honvéd főhadnagyként szolgált, az önkényuralom időszaka után pedig megalapította a Békésmegyei Honvédegyletet, hogy ezzel elszegényedett honvédtársait segítse. Beliczey Miklós (1901. június 12., Békéscsaba – 1977. március 21., Bécs) vármegyei főispán (1939-1944) volt tudomásunk szerint az utolsó családtag, akinek a Gyulai úti kúria még a birtokában volt. Hivatalából saját kérésére mentették fel, mert nem volt hajlandó a kormány központi, a nácik által erőszakolt utasítását végrehajtani. Külföldre menekült, de hamvai a csabai családi sírboltban nyugszanak.

A Gyulai úti kúria szabadon álló, földszintes, közel téglalap alapú, melynek udvari homlokzatán timpanonos portikuszt találunk. Ezt egykor kocsialáhajtóként használták, később beépítették. A hátsó homlokzaton egykor tornác nyugodott, ezt azonban szintén átalakították. Halljában szoborfülkék csinosították a teret, melyben klasszicista női szobrok álltak, ezeknek holléte ma ismeretlen. Érdekesség, hogy sokáig ez az épület szolgált mintaként a XIX. század közepén Csabára költöző kisnemesség számára.

Cím

5600 Békéscsaba, Gyulai 2


Műemlékek Látnivalók Békéscsabán