A Széchenyi liget bejáratát az a székelykapu jelzi, amelyet Békéscsaba testvérvárosától, Székelyudvarhelytől kapott ajándékba. 1850-től áll a polgárok szolgálatában. Egykor temető volt, majd “a város mulató erdőcskéje” sörházzal, sétakerttel, gőzfürdővel, kerti pavilonnal, kertészettel, üvegházzal. Bár az 1888-as árvíz elsöpörte, közszolgálati funkciója a mai napig fennmaradt.
Békéscsaba történelmi városközpontjától pár perces sétával juthatunk el az Élővíz-csatornán túli, természetvédelmi területté nyilvánított Széchenyi ligetbe.
Egykoron a végtelen csend birodalma, az evangélikus ó-temető része, amelybe 1776. augusztus 11-én kezdtek temetkezni.
1831-ben a csabai nagy kolerajárvány idején 6 hét leforgása alatt elhunytakat 20 közös sírba temették. Az ó-temető északi oldalán 6 nagy domb alatt nyugszanak a járvány áldozatai. Az ó-temető utolsó halottját, Gaal Károly jegyzőt 1847 őszén temették el. A később épült sörház előtt volt a sírja eperfákkal körül ültetve.
A kolera katasztrófa után alig 15 esztendővel az utódok azon gondolkoztak, a központhoz közeli fekvő temetőből „közmulató” kertet létesítsenek közönség használatára. Erről 1846. július 11-i ülésén döntött a képviselő-testület, majd a következő évben lezárták.
Minthogy az evangélikus egyház használta a felső-és alsóvégi temetőt, így tiltakozva, de belement, hogy a sírkertből „mulató erdőcske” lesz. A római katolikus egyház hosszas vita után megtarthatta az ó-temető mögötti, 1831-ben megnyitott temetőjét. Úgyszintén megmaradt az 1821. évtől használt zsidótemető is. 1850-ben elkezdődött a temető felszámolása. Az 57700 négyszögöl területet akácfa csemetékkel beültették, sétáló utakat létesítettek.
A községvezetés úgy gondolta, a közmulatóhoz sörház is kellene. Jól jött 1850. február 8-án, Berger Izsák regálebérlő ajánlata a községnek, hogy a korcsmáltatási és vásári jog átengedése fejében a liget szélén épít egy sörházat, mely egy főzésre 70 akó sört állít elő. Továbbá felépít egy szeszgyárat, mely egy főzésre 15 akó 30 fokos pálinkát készít. Azon kívül az épület pincéjében gőzfürdőt létesít „gőz-szoba” tusokkal. A helyiségekben a medencéket nagy kerek fakádak fogják helyettesíteni. A fürdő, többszöri községi sürgetésre is csak 1861-ben fogadta első vendégeit.
Amikor megnyílt Izsák serfőzdés vendégfogadója, ez lett Csabának az egyetlen mulatóhelye. A vendégek itt kaptak helyben főzött, jó habos sert, finom ételt olcsó áron. Nyaranta a Sörház lett színhelye az idevetődött színészek alkalmi előadásainak. Hetente háromszor szólt cigányzene.
1860-ban a csemetefákkal beültetett területet sétakertnek, máskor Népkertnek nevezték. 1860. augusztus 13-án úgy határozott a képviselő-testület, hogy a „legnagyobb magyar emlékének megörökítésére, az eddigi Gyulai út Széchenyi utcának, a Sétakert pedig Széchenyi ligetnek elneveztessék” Szép gesztus volt ez a várostól, elsők között örökítette meg Széchenyi István emlékét.
1865-ben a ligetet Sztraka Ernő városi mérnök tervei szerint kezdték parkosítani a 6 csabai hold 655 négyszögöl területet. Benne kertészlakást, üvegházakat építettek. A liget olyan látogatott lett, hogy a Berger vendéglő mellé a Körös part felé nyári vendéglőt és lakóhelyiséget épített Áchim Pál vendéglős. A nyári kertben Purcsi Jancsi, Csaba első zenekara muzsikált.
A vendéglő közelében a nyári mulatságok tartására oldalain nyitott faépület is épült.
1888. március első hetében Doboznál a Fehér-Körös áttörte a gátat. A víz lezúdult Csabáig, a bogárházakat és a ligetet is elöntötte az ár. Elseperte a régi vendéglőt, tönkretette a Berger fürdőt, s a közönség hosszú időn át elszokott a liget látogatásától.
A képviselő-testület, hogy visszaállítsa a liget látogatottságát 18 ezer koronát szavazott meg a nyári szórakoztatás és a nyári színkör helyszínéül szolgáló pavilon felépítésére. Az építési tervet Ádám Gusztáv mérnök készítette. Az épület terméskő alappal, apatelki kővel készült. A favázas pavilon 16X10 méteres teremmel, színpaddal, széles fedett folyosóval, szép fatoronnyal épült fel a kivitelező, Vitális Nándor vállalatával.
Thália zenepavilonos új nyári otthonának avatása 1896. május 30-án, a termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt történt. A műkedvelő színkör társulata nagy sikerrel adta elő Werner László Próba című egyfelvonásosát.
Az 1920-as évek utáni időkből fennmaradt képeslapok megőrizték a hajdani liget szépségét. A mulatókert pavilonja nyáron amatőr színtársulati előadások, báli mulatságok, rendszeres közösségi rendezvények, majálisok és más ünnepségek helyszíne.
Az 1950-es években a ligeti terebélyes fák övezte szabadtéri színpadon könnyűzenei hangversenyeket, este mozielőadásokat tartottak. A pavilon területén lévő sörkert zenés-táncos, igen népszerű és látogatott szórakozóhely volt. A liget fái alatt rövid időn át mini állatkert várta a főleg gyermek látogatókat.
Amikor a sörkert megszűnt a liget látogatottsága megcsappant, csak a csendre vágyók keresték meg a ligetet.
A lepusztult, elhagyatott sörkertet 2007-ben építő munkások eredeti állapotának teljesen megfelelően újjáépítették a míves pavilont. A jelentős felújítás és korszerűsítés után a régi-új pavilon, a mellette felépült emeletes épülettel, a Körösök Völgye Naturpark Egyesület és látogatóközpont székhelye lett. Az új külsőhöz új tartalom is társult: bázisa lett ökoturisztikai és környezeti, nevelési programoknak, illetve számos kulturális megmozdulásoknak, konferenciáknak. A szabadtéri színpad helyén létesült gyermek játszótérrel a liget újból életre kelt.
