Az egykori Postapalota Békéscsaba egyik legpatinásabb épülete, amely megérdemli a városiak és az ide látogató, történelmi épületek iránt rajongó látogatók figyelmét.

Miután Omaszta Gusztáv postamester nyugdíjba vonult 1895-ben, lakóházából elköltöztette a nagyváradi igazgatóság a postahivatalt. Ezt követően bérleményként működött tovább máshol, de a tárgyalások már 1909-ben megkezdődtek egy új, korszerű postahivatali épület építéséről, ezek eredmény nélkül zárultak.

A háború és a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) után nem sokkal megindult az infláció, 1927. január 1-jén pedig az addigi korona helyett a pengőt vezették be, mint fizetőeszközt. Az anyagi nehézségek ellenére vissza kellett térni a posta ügyére, ráadásul a trianoni döntés után a Szegedi Postaigazgatósághoz rendelték a csabai hivatalt, más lett a felettes szerve is. A tárgyalások és egyeztetések utolsó szakaszában a főispán vezetésével Budapestre utazott egy küldöttség, amely a legmagasabb helyeken sürgette meg az ügyet, megunván a további várakozást és ígérgetéseket. A küldetés sikerrel járt, a Búzapiac tér és a Szent István tér találkozásánál lévő, eredetileg is kiszemelt belterületi telekre engedélyt és támogatást kapott a város, hogy rendes városi postaépületet emeljen.

Érdekesség, hogy a csabai postapalota épületét 1925-ben még korona pénznemben tervezte Kármán Géza Aladár, mire az épület megépült és átadásra került, addigra már a pengő volt forgalomban. Az építkezés során honfoglalás kori lovas temetkezőhelyet tártak fel, de a munkások tönkretették a leleteket. Az épület átadására 1927-ben került sor, és 1979-ig maradt használatban. Ma még sok nyugdíjas postás él Csabán, akik ebben a patinás épületben dolgoztak.

Cím

5600 Békéscsaba, Szent István tér 1.


Műemlékek Látnivalók Békéscsabán