Békéscsaba első gőzmalma 1853-ban kezdte meg működését. A kezdetben kilenc emberrel működő malom gyakran leállt, mivel a városnak nem volt sem vasútja, sem kövesútja, így a búzát még a közeli településekről is csak száraz időben vagy fagyban tudták szállítani. Fellendülése később, az 1867-es kiegyezéssel kezdődött, amelynek során az itt őrölt liszt osztrák, angol és francia piacokon is megjelent. Miután egyre értékesebbé vált a malom, 1872-ben a tulajdonos özvegyétől Rosenthal Márton gyulai szappanos- és gyertyaöntő mester vette meg.


A következő két évtizedben az egyre nagyobb kereslet miatt Rosenthal Márton korszerű technikai berendezésekkel ellátva, jelentősen felfejlesztette a malmot, melynek egyik része három-, másik része négyemeletes lett. Ebben az időszakban Békéscsabán egymás után épültek gőzmalmok, a város fontos malomipari központtá vált, lisztjének híre a világ sok részébe eljutott. Az Aradi Iparkamara kimutatása szerint az akkor Első Békéscsabai Gőzmalom néven működő malom 1893-ban 9638 tonna lisztet értékesített, az akkori viszonyoknak megfelelő modern üzemmé fejlődött. Az őrlemények szállítása a malom telepére bevezetett gazdasági vasúton történt. 1913-ban kapacitását több mint a kétszeresével emelték fel. A cég 1914-ben az Első Békéscsabai Gőzmalom Rosenthal Márton Rt. nevet vette fel. 1915 márciusában lisztpor robbanása következtében az épület kigyulladt, balszárnya teljesen leégett. A majdnem két hétig tartó tűzvészben a gépek többsége megsemmisült vagy megrongálódott, a főfalak egy része beomlott. Az újjáépítés már májusban elkezdődött Ádám Gusztáv városi mérnök tervei alapján.


 A második világháború után a gőzmalmot államosították és felvette az István Malom nevet. Az elavult berendezést korszerűsítették, így a malom 1953-ban, fennállásának 100. évfordulóján elérte addigi legnagyobb termelését, az évi 6000 vagont. Éves átlagban 245 embert foglalkoztattak. 1961-ben a malmot villamosították. Békés megyében a korábbi száz malomból 1973-re már csak tíz maradt, az István malom évi 6300 vagonos teljesítőkapacitásával az ország egyik legnagyobb malma volt.


1990-et követően – amikor ismét önállóvá váltak a gabonaipari vállalatok – többször váltott tulajdonost (Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Rt., röviden Békési Gabona Rt., Agrimill Kereskedelmi Részvénytársaság, Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabona-kereskedelmi Rt.), de a kimagasló termelés maradt. 1999-ben a második legnagyobb malom-ipari kapacitással rendelkező magyarországi társaság volt, a hazai lisztpiac 12–13%-át birtokolta, de az ország legnagyobb gabonaipari vállalkozásának is számított. Jóval magasabb volt őrlőteljesítménye az országos szükségletek kielégítésénél, ezért exportra termelt. 2005-ben állították le, mert a napi 400 tonna termelt lisztet már egyik piacon sem lehetett értékesíteni.


A termelés leállítását követően az épületet egy ideig lisztlerakó és -értékesítő helyként használták. 2010 után a városi önkormányzat, a tulajdonosokkal (István Malom Ingatlanhasznosító Kft.) együttműködve, látványos terveket készíttetett az üresen álló épület közösségi hasznosítására. A hatmilliárd forintra becsült beruházás végül nem valósult meg.
2019. május 21-én az István malom eddig ismeretlen okból kigyulladt. A rekonstrukciós munkálatok jelenleg is folyamatban vannak.

Cím

5600 Békéscsaba, Gyulai út 2


Műemlékek Látnivalók Békéscsabán