Bencsik Ádám BEOL

Békéscsabán nem telik el úgy egy hét, hogy ne esne szó Munkácsy Mihályról, a világhírű festőművészről, vagy éppen a róla elnevezett múzeumról és fejlesztési koncepcióról, a Munkácsy negyed projektről.

 

Miért éppen Munkácsy?

Munkácsy Mihály, zseniális tehetségű festő Békéscsabán vett kezébe először ecsetet és innen indulva jutott el a világhírig. Az itt töltött időszak alatt olyan erős kötődése alakult ki a település iránt, amely végigkísérte életét, pályafutását.

A hálás utókor és a város rendkívül büszke a mesterre, emlékét őrzi a róla elnevezett múzeum és emlékház. Szobor és közterület is emlékezteti az arra járót a mester Békéscsabán töltött meghatározó éveire.

Az elmúlt évtizedek során a csabai köztudatban egyre erősödött a Munkácsy-kultusz. Ezt a folyamatot a város tudatosan erősítette a nevét viselő Munkácsy negyed projekt megvalósításával, amely a város központjában lévő több intézményt, épületet és teret érint. A projekt keretében hamarosan megnyílik a Munkácsy Mihály Múzeum új állandó kiállítása, amelynek koronája a Munkácsy-tárlat.

Megújul az Munkácsy Emlékház épülete, környezete, modernizálódnak kiállító- és közösségi terei, új épületszárnnyal bővülő felújított épületbe költözik a bábszínház, fejlesztések zajlanak a könyvtárban. Munkácsyt és művészetét idéző köztéri szobrok, információs pontok, látványelemek hangsúlyozzák, hogy „Békéscsaba Munkácsy városa”.

A városnak fontos, hogy egyre magasabb szintre emelje helyi, nemzeti és nemzetközi szintéren a festő ismertségét és elismertségét, és elérje, hogy Munkácsy és Békéscsaba neve összekapcsolódjon az emberek tudatában. Mindez hosszú távon elősegítheti a település turisztikai, gazdasági fejlődését.

Munkácsy és Cecil az óriásportré előtt

Fotó: Bencsik Ádám- beol.hu

 

Miért éppen egy nyomdaépület homlokzatán?

  1. február 23-án, a Könnyűipari Beruházási Vállalat telexen jelezte a Békéscsabai Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztálya felé, hogy „egyedi nagyberuházás keretén belül megvalósult a Kner Nyomda toronyépület építési munkája.”

Az átadás óta eltelt fél évszázad során a kilencemeletes irodaház Békéscsaba egyik ikonikus épületévé vált.

A ’90-es évek közepén végzett rekonstrukciós munkálatok után 2013-ban a nyomda homlokzata egyedi külsőt kapott. A vállalat pályázat útján választott ki egy fiatal csapatot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem iparművész szakos hallgatóiból, akik a nyomda logójának színeit, a vöröset, a feketét és a fehéret, illetve ezek árnyalatait használva újították meg az épületet, szimbolizálva ezzel a cég filozófiáját tükröző dinamizmust, letisztultságot és erőt.

Az épület 50 éves történetének méltó megünnepléséhez rendhagyó formát választott a Marzek Kner Packaging Kft. ügyvezetője, Kása István Zoltán, a Marzek Család kifejezett ajánlására és egyetértésével. Felajánlotta, hogy a Kner Nyomda toronyépületére 2021 májusától novemberig felhelyezi a világ legnagyobb Munkácsy képét.

A kép forrása: egykor.hu

 

Melyik kép kerüljön a molinóra?

 

A folyamatba bevont szakértők hosszas vitát folytattak a kép kiválasztása során. Az „Ásító inas fáradtságot, fásultásgot szimbolizál!„ „A Trilógia Debrecenben van! Nehezebben köthető Békéscsabához!”, „A képről nehéz beazonosítani, hogy Munkácsy alkotta” és számos hasonló érv és ellenérv ütközött, mígnem egy Munkácsyt és alkotását ábrázoló festményre, Hans Temple Munkácsy Mihály műtermében című alkotására esett a választás.

A döntés megszületett, de a továbbközléshez a tulajdonos, v. Pákh Imre műgyűjtő hozzájárulására is szükség volt. A korábbi békéscsabai tárlatok során kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően Pákh úr rendkívül gyorsan jelezte, hogy nem látja akadályát az óriásmolinón való megjelenésnek.     

 

Miért éppen Hans Temple?

Munkácsy Mihály Párizsban történő letelepedése után szívesen fogadta műtermében a magyar festőnövendékeket. Évekig kellett azonban várnia arra, hogy megtalálja a megfelelő formát ifjú honfitársai támogatására. 1882-ben Munkácsy-díjat alapított fiatal magyar festők számára.

Munkácsy nagyvonalú mecénás volt; az ösztöndíj egy évre járó összege hatezer frankot tett ki. A pályáztatás az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat részvételével történt. Első ízben, 1882-ben Révész Imre, 1884-ben Temple János (Hans Temple], nyerte el a Munkácsy-díjat. Utóbbi az ösztöndíj segítségével Bécsben megkezdett tanulmányait Párizsban folytathatta. Két évig volt a mester tanítványa.

Temple több reprezentatív portrét festett Munkácsyról, aki egy mellképet magánál is tartott. Ez a festmény a hagyatékból a békéscsabai múzeumba kerül, és ma is megtekinthető a tárlaton.

A Munkácsyt a műtermében, a Krisztus Pilátus előtt című festmény előtt ábrázoló alkotás kép a képben. Megismerhetjük ugyanis az elegáns művészt, egyben bepillanthatunk egyik legismertebb alkotása, az első Krisztus-kép készítésének folyamatába.  

Kép forrása: Wikipédia

Egy játék is kapcsolódik az óriásképhez!

Nincs más feladat, mint:

  • képet készíteni a képről, esetleg egy szelfit az óriásképpel
  • az elkészült képet a következő (hash)tag-ekkel ellátni: #alegnagyobbmunkacsy #megamunkacsy #fotozkodjmunkacsyval stb.
  • a képet megosztani a közösségi oldalakon (Instagram, Facebook)

Aki ezeket 2021. június 21-ig megteszi, az megnyerheti a 20 db páros belépő egyikét a békéscsabai múzeum Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala című állandó kiállítására!