Csabagyöngye szőlő

Békéscsaba amúgy is igen gazdag gasztronómiája nem merül ki a csabai kolbász, a szlovák ételek és a jóféle pálinka kínálatában. A hungarikumnak számító Csabagyöngye szőlőfajta szintén békéscsabai kötődésű, melyet Közép-Európa egyik legkedveltebb, az északi félteke legkorábban érő csemegeszőlőjeként szinte valamennyi szőlőtermesztő országban termesztenek.

A Csabagyöngye szőlő Stark Adolf (1834–1910) munkája nyomán indult világhódító útjára a 20. század elején. A Bártfán született, országjáró kereskedő 1859-ben nyitott Békéscsabán vas- és fűszerkereskedést Négy év múlva elvette egy helyi földbirtokos lányát és végleg itt telepedett le. Egykori háza a Széchenyi u. 4. sz. alatt, a jelenlegi Csabagyöngye Kulturális Központ épületének helyén állt. A város szőlőtermelő lakosságától közelebbről is megismerkedett a kertészkedés örömeivel, felismerte az ágazatban rejlő lehetőségeket, a szőlészetet és borászatot jó befektetésnek tekintette. 1869-ben telepítette első szőlőjét, majd hamarosan jelentős fajtagyűjteményt alakított ki. Birtokát 16 kataszteri hold nagyságúra bővítve évente húszezer kg csemegeszőlőt termelt eladásra. A mintegy 300 szőlőfajtát nagy szorgalommal és komoly anyagi áldozatok árán szerezte be a különböző bel- és külföldi gazdaságokból, de akadt közöttük néhány olyan fajta is, melyet saját maga nemesített, hozott létre.
Az 1880-as évek végétől folytatott kísérletei során a különböző elvetett szőlőmagokból szelektálással válogatta ki a legerősebb, legkorábban érő fajtákat, amelyeket azután állandó figyelem mellett, nagyobb területen telepített. A hírnevet éppen e szőlőnemesítő munka hozta meg számára. Szőlőfajtáival, gyümölcseivel és más terményeivel számos kiállításon részesült komoly elismerésben.

Nemesítéséből két új szőlőfajtát emelt ki és szaporított eladásra. A Csabagyöngyén kívül a Kossuth-szőlő fajtája is ismertté vált határon innen és túl egyaránt, de világhírűvé a Csabagyöngyével vált, amely közel egy évszázad óta hazánkban és világszerte is a legkorábbi érésű, finom zamatú csemegeszőlő-fajta. A Csabagyöngyével kapcsolatosan 1900-ban, a Borászati Lapokban jelent meg az első hirdetése, melyből megtudhatjuk, hogy a legkorábbi muskotályfaj szőlővesszeje 1901 őszétől lesz kapható, de már előjegyezhető, darabonként két koronáért…

Stark Adolf halálát követően ültetvénye megsemmisítésre került, ma már csak kisebb, szétaprózódott kertekben található meg a Csabagyöngye. Starkról azonban a városban utcát neveztek el, tiszteletére emléktáblát állítottak, nevét kertbarátok őrzik, s a Városháza dísztermében, a város történetét megörökítő falfestmények egyikén is szerepel.
A témával foglalkozó szakemberek megítélése szerint a Csabagyöngye szőlő a város ugyanolyan nevezetessége, mint a méltán világhíres kolbász. Éppen ezért a szőlőnemesítő munkássága előtt tisztelegve, a Csabagyöngye szőlőfajta megőrzésére és méltó bemutatására a város 2011-ben, a Kenderföldek és a Csaba-tó között található mintegy 2 hektár nagyságú területen Csabagyöngye-ültetvényt létesített és további 6000 m²-es területen régi magyar gyümölcsfa-fajtákat is ültetett. Az így létrejött mintakertben tanösvény ismerteti meg az érdeklődőket az egyes fajtákkal.

A Csabagyöngye-tradíció eredményeképpen 2012 őszén készült el az első főzet Csabagyöngye szőlőpálinka is, abban a reményben, hogy a város ültetvényén szüretelt szőlőből készült pálinka is elindulhat világhódító útjára.

Békéscsaba városa egy már-már elfeledett hagyományt élesztett újjá, mellyel egy újabb csabai hungarikum született. A Csabagyöngye így évszázados dicső világjárásából hazatalált, és a csabai nyári szüreteken immár elégedetten koccinthatunk Európa legkorábbi borával.